2012. január 27., péntek

A látogatás (Léna) 2.(...)

- 2 -

Míg a húga fürdését figyelte, azon morfondírozott, hogy vajon Pável, az anyja mostani férje sejti-e, hogy Lenocska ilyenkor, amikor az asszony szolgálati útra Pestre jön, minden éjszakát az egykori férj ágyában tölt. Natasa számára ez természetes állapot volt, még emlékezett gyermekkorának éveire, amikor reggelenként bemászott közéjük az ágyba, és együtt hancúroztak hármasban. Teljesen természetesnek fogta fel most is, hogy az anyja egy ágyban alszik az apjával. Inkább az volt a szokatlan, hogy amikor ők utaztak Moszkvába az anyjáéhoz hasonló okból, Lenocska Pávellel megy aludni. 

2012. január 20., péntek

A látogatás (Léna) 1.(...)


(Szemelvény „Az őrségváltás” című regényből, ahol ez az epizód így nem önthetett formát, és ahol ezért ez az epizód nem található.)
- 1 -

- Várj itt! – mondta András a lányának, amikor a hangosbemondó bejelentette végre, hogy a moszkvai gép leszállt. Elővéve igazolványát benyitott a szolgálati bejáraton, az ilyen egyszerű akadályok nem állíthatták meg őt. Egykori felesége Lenocska kénytelen lett volna a többi utassal együtt sorban állva kivárni, míg átjut a vámosokon és a határőrökön. Az ő igazolványa, amely Andráséval egyenértékű volt csak éppen nem Budapesten, hanem a saját fővárosában, itt nem volt használható.

2012. január 13., péntek

A látogatás 7. (Elke) (...)

- 8 -

Vacsora után ismerkedési estre gyülekezett a tábor, a kultúrbarakkban.

Elke szeme megakadt egy fiún, aki követelőző pillantásaival, fel akarta hívni magára a figyelmét. Nem volt ellene a dolog, szívesen figyelte a fiút, aki széles vállú, magas, erős fiatalembernek látszott. Valami ilyesmire gondolt akkor, amikor Berlinben a keménytökű magyar legényeket elképzelte.
- Szervusz – köszöntötte őt a fiú, mikor végre táncolni hívta – Tomi vagyok.

- Szervusz – felelte Elke, és ő is megmondta a nevét. A kezét a vállára tette, és hátát beletámasztotta Tomi izmos markába.

2012. január 6., péntek

A látogatás 6. (Elke) (...)

- 7 -

Szerdán reggel aztán búcsút vettek vendéglátóiktól. Most ügyesebben lepte meg a fiút, és a válás tiszteletére szájon csókolta. Andreas szerette volna elkapni tolakodása elől a száját, de kezével átfogta a tarkóját, és egy ideig meggátolta a menekülést. Kihasználva a rövid pillanatot, nyelvével végigsepert András száraz ajkain, de kénytelen volt tudomásul venni, hogy a fiú nem viszonoz semmit.
- Tschüss – mondta, ujjaival kacéran integetett, és beszállt a hivatali Volgába, ami kivitte őket a pályaudvarra.



Licitbazár - online aukciós portál