Bekopogtam hozzá. Szó, ami szó, a szívem még mindig vadul ver, akárhányszor csak a közelébe kerülök, most is ugyanez az érzés kezd hatalmába keríteni. Még végignéztem magamon, lágy anyagú lenge nyári szoknya, ujjatlan blúz. Azt hiszem elég mélyen dekoltált, végül is ez már a harmadik randevúnk a lakásán. Múltkor leforráztam kicsit. Szerinte félek tőle, szerintem viszont csak a helyzet furcsa, hogy mint férfi, s mint nő találkozunk, nem, pedig mint tanár és tanívány. Minden esetre hihetetlenül vonzódom hozzá, 30 éves, jó megjelenésű férfi, az első perctől fogva úgy vonz magához, mint egy mágnes. És ha belegondolok abba, hogy ez a férfi ennyire akar engem, hát... Na jó, nem mintha nem jutott volna ezerszer és ezerszer eszembe az, hogy valami véletlen folytán csak ő és én vagyunk az előadáson, és legalábbis lesöpör mindent az asztalról, és...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése